A generációk közti különbség(ek) régen is viták tárgyát képezték az emberiség története során, mindenki ismeri a “bezzeg az én időmben” kezdetű prédikációkat. A technikai forradalom azonban nagyobb ugrásnak számít a megszokotthoz képest (gondolhatunk itt a telefon, rádió, televízió, majd a számítógépek és az internet megjelenésére és elterjedésére), mert mindez igen rövid idő alatt, egyetlen ember életében lejátszódhatott (tekintsünk egy 1920 körül született személyt).
A technológiában élenjárónak tekinthető Egyesült Államokban már a 90-es évek legelején megjelentek az ezzel foglalkozó írások, könyvek. Az igazán nagy visszahangot Don Tapscott: Growing Up Digital című kötete váltotta ki, amely a The Rise of the Net generation alcímet viselte. (1997-ben íródott, és 1998-ban jelent meg. Magyarul 2001-ben, lásd irodalomjegyzék.) Hazánkban sem nagyon maradtunk le erről, Z. Karvalics László már 2000-ben érkezett a témáról, majd a 2001-ben Új Pedagógiai Szemlében megjelent cikkében részletesen elemezte a netgeneráció vizsgálatának alapvető lehetőségeit. A kronológiáról olvashatnak például a HVG Techline-on megjelent cikksorozatunk első részében.
ABCD, E,F,G 🙂
Nagy sikert aratott itthon a generációk X,Y,Z, alfa, béta 🙂 egyéb betűkkel való elnevezése, de komolyan vizsgálva ezeket (és az eredeti szerzők kiindulási pontjait a besorolással kapcsolatban), hamar rádöbbenhetünk, hogy ennek tulajdonképpen azon kívül, hogy évente újabb bőrt húzhassunk le az újabb kötet kapcsán – más értelme nincs (“de ha tetszett, viszavárhatsz…”). Gondoljunk csak bele: mondjuk a 1998-ban születettek és a 2001-ben születettek közt nincsen generációs különbség, akármilyen szépen hangozna is egyébként.
A valódi ugrást mindegyik szerző a számítógépes kor előtti/és a számítógépek elterjedése után születettek közé helyezi (Különösen jók és találóak ebben a tekintetben Csepeli György definíciói, valaki már idézte is őket, ezért ezt most kihagynám, de majd megkeresem és belinkelem ide is). Finomításként belevehetjük az internet elterjedését is, de ebben az esetben is legfeljebb 3 kategória látszik értelmesnek…
Tapscott kötetét 2001-ben Prensky írása követte, amely aztán az egyes körökben nagy népszerűségre szert tett “digitális bennszülött – digitális bevándorló” felosztást tartalmazta. Kezdettől fogva voltak ennek ellenzői is, nem véletlenül. Tapscott és Prensky úgy írták le a netgenerációt és bennszülötteket, mintha ez egy homogén csoport lenne, és az általuk felsorolt “tulajdonságuk” alapértelmezetten igazak lennének a tárgyalt korcsoportra, holott ez még a többségre sem feltétlenül igaz.
Prensky több “tételét” és néhány hasonlóan optimista állítást olvashatnak Szabados Sándor digitális bennszülöttekről szóló áttekintésében. A digitális bennszülöttek és az iskola/tanulás viszonyát elemzi Bessenyei István több írásában. (Az Élet és Irodalomban a netgeneráció Új tudásáról például. Olvasása ajánlott, ha véleményünk különböző is:-)
Ha például azt az állítást vizsgáljuk, hogy “anyanyelvi szinten beszélik az informatikai eszközök nyelvét”, melyiket? Mi az az alkalmazás, miben igazán kiválóak? Megváltoztak a tanulási szokásaik? Miben, milyen dolgokban érnek el jobb eredményeket, mint elődeik? Ilyen és hasonló kérdések motiválták a Netgeneráció 2010 kutatást, amelynek eredményeiről részletesen olvashatnak a különböző publikációkban, illetve a III. Oktatási Informatikai Konferencia nyitó előadását megtekintve (itt mutattuk be például röviden a netgeneráció rétegződéséről szóló modellt). AZ előadás írott változatából az online generáció tanulási és olvasási szokásairól is tájékozódhatnak.
Az érdeklődők számára ajánlható Tapscott újabb könyve: Grown Up Digital, ami 2009-ben jelent meg, és már az újabb fejleményekkel foglalkozik, vagy Palfrey-Gasser 2008-as áttekintése, Born Digital címmel. Az Egyesült Államokban élő és kutató Eszter Hargittai számos írásában elemezte a digitális bennszülöttek informatikai tudásának mibenlétét… (cáfolva/reálisan viszgálva az ezzel kapcsolatos rózsaszín “álomképeket”). Időhiányában most nem idézem, de ki fogom egészíteni a posztot majd ezekkel.
A Netgeneráció 2010-et bemutató legrészletesebb előadásban erről is volt szó, ha valakit a téma érdekel. A kutatás eredményeinek “népszerű” összefoglalása olvasható a HVG Techline 7 részes sorozatában.
Mi a helyzet a multitaszk-kal?
A multitaszk fogalma a számítógépes világból eredeztethető, amely szerint a gépek képesek (látszólag) egyszerre több feladat elvégzésére (erre valójában az igazi párhuzamos működésű gépek lennének képesek, de sebaj).
Tegyünk egy kis kitérőt. A már említett Szabados tanulmányban idézi Garry Small agykutatót, aki szerint “kísérletei bebizonyították, hogy csupán öt óra, öt egymást követő napi internetböngészés átalakíthatja a kezdő, számítógépes tapasztalatokkal nem rendelkező felhasználók agyi mechanizmusait.” Innen jön a “máshogy van huzalozva az agyuk” című …valami… Kérdés: ha 5 napon keresztül, 5 órát foglalkoznának matematika/fizika feladatokkal, vajon az is áthuzalozná az agyukat? Mert ha igen, akkor meg van a megoldás a humán érdeklődésűek átprogramozására… Ha nem, akkor itt valaki … mondjuk csúsztat.
Ilyen megjegyzésekkel tehát meglehetősen óvatosan célszerű bánni, nem csak azt kiragadva belőle, ami (látszólag) számunkra kedvező.
A multitaszk kapcsán számos új kutatási eredmény lát napvilágot, amelyek nem feltétlenül kedvezőek a multitask iránt elfogultak számára.
A multitaszk lehetséges hatásai (a kutatási eredmények szerint):
koncentráció és az erre való képesség romlása;
teljesítmény csökkenése;
hatékonyság csökkenése;
Fiatalok és idősebbek közti különbségek (nem a fiatalok javára).
(Junco-Cotten)
Tovább…tovább
A témakörben továbbra is intenzíven folynak a kutatások, tehát egyrészt szó sincs róla, hogy a téma lezárult volna, másrészt a helyzet is elég gyorsan változik. Például a Netgeneráció 2010 idején a Facebook még csak a 2-3. helyen volt a közösségi oldalak között, aztán fél év alatt elsöpörte a többieket. A Facebook használatával kapcsolatosan ajánlott olvasmány például Lévai Dóra és Tóth-Mózer Szilvia Facebook 2011-es kutatásának beszámolói.
Jó tanulást kívánok!
Irodalomjegyzék:
Bessenyei István (2009): A net-generáció új tudása, Élet és Irodalom, 2009. febr. 6. http://www.es.hu/kereses/szerzo/Bessenyei%20István
Bessenyei István (2010): A digitális bennszülöttek új tudása és az iskola, Oktatás-Informatika, 2010/1-2. p. 24-30.
Fehér Péter (2012): A globális netgeneráció, IV. Oktatási informatika konferencia, PPTX prezentáció
Hipergalaktika 2 SDT szakmai különszáma, Budapest, 2008
Junco-Cotten (2011): A Decade of Distraction? How Multitasking Affects Student Outcomes http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1927049
Szabados Sándor (2009): Digitális bennszülöttek, Oktatás-Informatika, 2009/1. p. 19-23.
Tapscott, Don (2001): Digitális Gyermekkor; Kossuth kiadó, Bp.
Z. Karvalics László (2000): Fogpiszkáló a hálózaton. Írások az internetről. Prím Kiadó, Budapest,
Lehetsz király... 